Dollárban döntetlennek tűnt az S&P 500-zal. Forintban viszont az index nagyjából 55 százalékponttal jobb volt, harmadakkora visszaeséssel. A broker saját attribúciós riportja megmutatja, hol veszett el a munka eredménye.
Continue reading
Dollárban döntetlennek tűnt az S&P 500-zal. Forintban viszont az index nagyjából 55 százalékponttal jobb volt, harmadakkora visszaeséssel. A broker saját attribúciós riportja megmutatja, hol veszett el a munka eredménye.
Continue reading
Technológiát akartam tartani — és mellé „egy kis kockázatosat”. Az a kis kockázatos nagyságrendileg húszmillió forintba került: egy GameStop-short, mikrokapok, űr- és hidrogénsztorik, nyolc SPAC. Közben a kripto rész nyereséges lett. Hogy mi volt a különbség?
Continue reading2017-ben azért nyitottam IBKR-számlát, mert az osztalékalapú befektetés megfogott. Kilenc év alatt összesen 5,47 millió forint osztalék folyt be — és egyetlen technológiai pozícióm ennek a tízszeresét hozta. Miért hagytam abba, és mit rontottam el benne.
Continue reading
483 tranzakció, 91 cég, kilenc év. A végeredmény 2,2-szeres szorzó — de a nyereség 93%-át egyetlen cég adta. Nélküle a maradék kilencven mínusz hatvan százalék. Az elszámolás, amit sosem csináltam meg.
Continue reading
Kilenc év alatt a legnagyobb veszteségeimet nem rossz termékek okozták, hanem jogi konstrukciók: put opció, drag-along, likvidációs preferencia, nominee-struktúra. Mind ott volt a kampányoldalon. Egyikről sem szavazhattam.
Continue reading
A TransferGo nyereséges és duplázta az értékelését. A Wrisknek rekord negyedéve volt, az Allianz beszállt. Mégis mínusz 56, illetve mínusz 30 százalékon forog a részvényük. A magyarázat nem a cégekben van.
Continue reading
A portfóliód tetején álló szám nem azt mutatja, mennyit érnek a befektetéseid. Azt mutatja, mennyiért gyűjtöttek utoljára pénzt a cégeid. Egy példa: hivatalosan £50, a másodpiacon £14 — ugyanaz a részvény.
Continue reading
„Ne átlagolj lefelé, tegyél rá a nyertesekre.” Négy cégnél csináltam ezt: Revolut, Crua Outdoors, Love Cocoa, Plum. Az egyik 39×-es lett, a másik nulla. És a döntési logikámban semmi nem különböztette meg őket.
Continue reading
Egy felvásárlás, ami jó hírnek tűnt. Elsőbbségi részvények, hígulás elleni védelem, „legmagasabb osztály”. Három évvel később az egész cég száz fontért kelt el. A Seedrs-sorozat második része arról, mit is vásárolunk valójában.
Continue reading
Egy jól működő márka a Sainsbury’s polcán, egy tizenegy éve az alapszabályban lapuló jog, és egy péntek délutáni telefonhívás. Sorozatom első része arról, hogyan lett a Miso Tasty-befektetésemből nulla — miközben a márka ma is él.
Continue reading