Mennyit ér az állásunk?

Magyarországon a nyugdíjas kifejezés értelmezése az, hogy aki nyugdíjas az nem dolgozik. Emiatt a korai nyugdíjasokat szokta olyan kritika érni, hogy hát ő nem is igazi nyugdíjas. Nem hát, hiszen nem kap nyugdíjat senkitől, max tőkejövedelmet, csak a nyugatról átvett kifejezést így fordítják le magyarra.

Mindenesetre aki korai nyugdíjazza magát, az valójában egy olyan pénzügyi szabadságot „vásárol meg”, ami arról szól, hogy azzal foglalkozzon, amivel akar, akkor amikor akar, és ott, ahol akar. Ha akar olyan tevékenységet végez, ami pénzt termel, vagy olyan tevékenységet végez, ami nem termel pénzt, viszont élvezi, jól érzi magát tőle. Rengeteg olyan tevékenység van, ami bár nem termel pénzt viszont baromi hasznos. Ilyen például az önkénteskedés. Aki önkénteskedik az a drága idejét fordítja arra, hogy valami olyan tevékenységet végezzen mely által hasznos tagjának érezheti magát a társadalomnak. Helyette kereshetne akár pénzt is, és nem hogy nem keres pénzt, de ingyen dolgozik, dupla veszteség.

Sajnos a felmérések azt mutatják, hogy ez emberek vagy gyűlölik a munkájukat, vagy ambivalensek, és emiatt annyira populáris az, hogy szállj ki a mókuskerékből és soha ne dolgozz (főnöknek). Aki irodában, esetleg multinál dolgozik sokkal könnyebben kerülhet ilyen helyzetbe, mert a munkát végeláthatatlan meetingekkel, buta szabályokkal, unalmas projektekkel stb azonosítják. Én ebből a szempontból szerencsés vagyok, mert sosem kerestem még állást, és jellemzően szerettem, amit csinálok. (Csak utóbbi időben kezdett kicsit kifakulni ez a dolog, de betudom az „életközepi válságnak” is.)

Na de milyen értéke lehet az állásunknak? Szerintem sok ember sosem gondolt még bele ebbe, emiatt gondoltam felhozom a témát. Na de mégis, hogy számoljuk ki mennyit érhet az állásunk? Én erre egy nagyon egyszerű számítási módot tudok, vesszük az éves nettó munkajövedelmünket, és elosztjuk 0.03-al. Azért 0.03-al, mert jelenleg jó esetben kb. 3%-os osztalékhozamot lehet elérni részvényekkel. De eloszthatnánk 0.0495-el is, mert a MÁP+ ennyi kamatot fizet, nem igaz? Na de miért nem használjuk a 0.0495-t mégsem? A MÁP egy fix típusú bevétel. Azaz a kamatfizetésen kívül a tőke nem nő/csökken a GDP-vel együtt. A részvénynél az osztalékfizetés mellett a részvény árfolyam a cég teljesítményével arányosan nő, vagy csökken (általában). Tehát sokkal inkább reális egy osztalék típusú bevétellel párhuzamot vonni.

Na de lássuk a számokat.

A KSH november végén közölt infója alapján az átlag nettó kereset 2019 szeptemberben 239 300 Ft volt, az azt jelenti, hogy átlag keresetű ember állása 95 720 000 Ft-ot ér. Ugye milyen gazdag valaki, ha van egy átlag keresete? 🙂 (Csak ne hangoztassuk, mert a végén még a GDP-be is beleszámolják a jövőben, hogy a GDP arányos államadósság csökkenjen 😀 )

De nézzünk egy-két magasabb kategóriát:

400 000 Ft -> 160 000 000 Ft.

500 000 Ft -> 200 000 000 Ft.

750 000 Ft -> 300 000 000 Ft.

1 000 000 Ft -> 400 000 000 Ft.

Elképesztő, nem igaz?

Tegyük fel, hogy most dolgozol egy 1 millió nettót fizető pozícióban, de kezded már magad nagyon elégedetlennek, kiégettnek érezni. Ha visszamennél egy 750 ezer nettót fizető állásba, az azt jelentené, hogy 100 millió forinttal leértékelted magadat. Ha azonos színvonalon szeretnél továbbra is élni, akkor 100M megtakarítással kell rendelkezned. Ha nettó 500 ezresbe mész át, akkor 200M.

Persze az is lehet, hogy nem egy alacsonyabb bért fizető állásba mész át, hanem „szabadidőt vásárolsz”. Pl. heti 4 nap dolgozol csak, vagy 3!

Ismerős valahonnan, hogy emberekért fizetnek ilyen nagy összegeket? A fociban van ilyen! A focihoz sajnos nem értek, úgyhogy nem tudom, ott hogyan állapítanak meg árat, de gondolom, hogy ott is valami hasonló logika lehet, mennyit ér egy gól, egy passz, stb. Milyen érdekes világ lenne, ha a cégek egymásnak fizetnének azért, hogy megkaparinthassanak téged, mint munkavállalót!? 🙂