Bitcoin (BTC) bányászat

Szabályozzák a kriptóval kapcsolatos jövedelmeket! Publikáltak a nagyszerű hírt nem olyan régen a gazdasági híroldalak. Kiderült, hogy a szabályozás számos pontja nagyon kedvező a magyaroknak!

Adó. Adózás szempontjából egyelőre arról szólnak a hírek, hogy az SZJA-nak megfelelő 15%-os adó fogja súlytani a jövedelmeket, a kiadás szembe állítható a bevétellel (azaz veszteség a nyereséggel). Értendő csak a valós nyereség után kell majd adóznunk. Az után is csak akkor, ha a kriptót fiatra (EUR, HUF, stb) váltjuk. A szabályozás 2022-ben várható, ami azt jelenti, hogy 2023-ban kell először adót fizetnünk. A korábbi kripto jövedelmeket 2018-ig visszamenőleg lesz lehetőségünk legalizálni (adót fizetni) majd. Önbevallással tudjuk ezt megtenni, tehát majd minden bizonylatot, bizonyítékot meg kell őrizni a bevallás évétől számított 7 évig (2030 – jesszus). Addig bármikor kérheti a NAV, hogy bizonyítsd be, hogy miért annyit vallottál be, mint amennyit beírtál a bevallásodba.

Már régóta motoszkál a fejemben és nézegetem, hogy a kripto bányászattal lehet-e jövedelemre szert tenni, és ha lehet, akkor hogyan?

Energiaárak – OPEX. Eddig minden kalkulációmra az jött ki, hogy Magyarországon teljesen felesleges ilyenben gondolkodni, mert túl magasak az energiaárak. (üzleti – majdnem 60ft/kWh – 0.17 €/kWh) Még a rezsicsökkentett otthoni tarifa is túl magas (A1 – 38Ft/kWh – 0.11€/kWh), hogy reális, pénzügyileg megtérülő üzleti modellt lehessen építeni rá. A bányászathoz 24 órás folyamatos áramellátásra van szükség, hogy megtérülő befektetés legyen. Az energia költségeket akár lehetne csökkenteni napelemmel, mivel maradt a szaldós elszámolás a háztartási erőműveknél, akár még nyereségessé is lehetne tenni. Viszont a napelemnek is olyan hosszú a megtérülési ideje, hogy szerintem kockázatos ilyenbe fogni. Csak emiatt feldobni a kertben egy 50kW-os napelemparkot nem túl jó ötlet. Szerintem az áram árak tovább fognak növekedni a régiónkban, dacára az olcsó napelemes erőművek által termelt olcsó áramnak.

Ezzel a magas energiaárakkal szemben, a világ más pontjain jóval olcsóbb (zöld/felesleges) energiához lehet jutni. Ilyen például Oroszország, USA, Kanada, Irán, Kazahsztán, Nigéria stb. (Nem Európa) Hozzá lehet jutni 20 Ft/kWh körüli áron az áramhoz. Ez harmada a magyarországi áraknak (üzleti). Nem beszélve arról, hogy Oroszországban, Kanadában nagy átlagban elég hideg van, így passzív hűtés is majdnem megoldható (csak ventilátor kell).

Bányász gépek – CAPEX. A BTC bányászathoz viszont nem csak áram, hanem gép is kell. Ezek a gépek vagy használtak, elavultak, sokat fogyasztanak, és baromi olcsók vagy újak, baromi drágák, viszont nagyon hatékonyak. Mint kiderült a bányász gépek árát nem a kereslet (végtelen kereslet van rájuk) és az alapanyag (TSMC-chiphiány) határozzák meg, hanem sokkal inkább a BTC árfolyama.

Kína para. Kínában betiltották a bányászatot (kérdés, hogy esetleg ezt később esetleg újra engedélyezni fogják-e), és a kínai bányász gépektől próbálnak szabadulni, sokszor igen olcsón adják tömegével ezeket a gépeket. Viszont Kínában nem 20 forint körül jutottak eddig a bányászok áramhoz, hanem 10(!)Ft-ért. Erre válaszként a Bitmain (ASIC bányász gép gyártó) is visszafogta az értékesítését, hogy a turbulens piaci viszonyokat kicsit csillapítsa.

Bányászat nehézsége. A bevétel továbbá függ a BTC bányászat nehézségétől, minél többen, és hatékonyabban bányászanak, annál kisebb az elérhető nyereség.

Indul a farm. Szumma szummárum, végül arra jutottam, hogy beüzemelek egy pici bányász farmot külföldön. A leghatékonyabb Antminer S19 J PRO gépekből és pár kisebb teljesítményű gépből indítottam el a farmot.

Tervem az az, hogy a megtermelt haszon nagy részét visszaforgatom a farm méretének további növelésébe.

Még az is lehet, hogy értelmet nyernek a kripto hitelező platformok?

Hogy hol indult a farm, majd egy későbbi bejegyezésben beszámolok, ha már látom, hogy stabil és megbízható partnerről van szó.