Történt az pontosan 10 évvel ezelőtt, hogy úgy döntöttem, hogy ideje autót vásárolnom. Akkoriban próbáltak olcsóbb, kisebb autó vásárlásra rábeszélni (5-600 ezer forint), de végül csak vettem egy 5 éves (tekert órás) Opel Astra G kombit (1.5 millió forintért). ((nagyon zárójelben jegyzem meg, hogy akkoriban egyáltalán nem konyítottam a pénzügyekhez, és chf hitellel kombinálva közel sem 1.5m volt a költség, de ettől tekintsünk el)) Ez az autó baromi jól kiszolgált az elmúlt évtizedben, sehol sem hagyott ott (kivéve néhány héttel ezelőtt, mikor megadta magát az önindító). Kicsit elkezdett rozsdásodni 1-2 helyen, de nem túl feltűnő, távolról nem is látni! 😉 Szerintem bőven van még benne 5-10 év, euro 4-es motorjának köszönhetően jelenlegi szabályozás szerint még szmogriadóban is közlekedhet Budapesten. Senki sem akarja ellopni már, mert minek, nem feltűnő, nyugaton sem néznek még le teljesen, keleten meg nem lógok ki egy menő járgánnyal a tömegből.
Évek óta megkapom, hogy nekem már egy ennél jobb autót kellene vennem, mert hát hogy néz ki, hogy egy majdnem felnőtt korú autóval járok. Tény, vannak sokkal biztonságosabb, sokkal takarékosabb, sokkal menőbb autók a piacon, de megéri?
Alapvetően előbb utóbb biztosan eljön az a pillanat mikor ideje lesz lecserélni a járgányt, vagy teljesen tropára megy, és mehet a kukába. Kérdés mikor jön el ez a pillanat?
Megmondom őszintén én sem tudom.
Egy dolog az ami befolyásolja ezt a döntést, és az a pénz. Nem annak hiánya, hanem hogy jó döntés-e mai nap vennem egy autót és elkölteni rá X milliót, vagy inkább még járjak a régivel, jó az még.
10 éve vettem az Astra-t 1.5 millióért, az azt jelenti, hogy éves szinten nominálisan 150 ezer forintba került nekem a kényelem. A 10 év alatt raktam bele 170 ezer kilómétert, tehát kilométerenként 8,82ft-ba került eddig az autó, amennyiben ma 0-ra csökkenne az értéke. Itt nem számoltam olyan költségekkel, mint kötelező biztosítás, olajcserék, benzin, műszaki, gumicsere, ablaktörlők cseréje, ablakmosó költsége, mosási díj, parkolási díjak, útdíjak, büntetések, izzócsere, stb. pedig ezek is jelentős tételek.
Az elmúlt 10 éven a kumulált infláció 40,03% volt. (azért durva ezt a számot látni és belegondolni, ennyivel ér kevesebbet minden egyes forintunk)
Ezzel az inflációs számmal kalkulálva, ha ma akarnék azonos reálértékű autót vásárolni, akkor 2.1Millió forint értékű kellene autót néznem. Ez által nem inflálnám el az életszínvonalamat, hasonló cipőbe kerülnék, mint voltam akkor.
Használt autó kereső oldalon 2.1-2.2M értékű autót keresve, ugyanúgy találok 5 éves, azonos kilométer állással Opel Astra-t, igaz csak Astra J-t, amit annyira nem kedvelek. Nagyon hasonló felszereltséggel, csak a mai technológiai elvásároknak jobban megfelelő motorral (ESP, ASR) viszont sajnos tetőléc és vonóhorog nélkül.
Ha még 5 évig a régivel járok, miközben bőven lenne pénzem sokkal jobb autót is kifizetni, akkor zsugori vagyok? Vagy csak takarékos? Akinek nincs pénze minden bizonnyal azt mondaná, hogy fillérbaszó vagyok, hogy még erre sem költök. Akinek meg van (mértéktől függően), az valószínűleg rám hagyná a dolgot. Ha sokmindenben Ingvar Kamprad-ra hasonlítok gondolkodásban, akkor az baj? 🙂