Nos, pl. egy lehetőség felhagyni a lottózásal és szerencsejátékkal, de még a munkával töltött évek elején. Kinek éri meg a szerencsejáték? Egyértelműen, annak aki nyer, annak igen, na meg a Szerencsejáték Zrt-nek. De hányan vannak, akik nyernek, és mit nyerhetnének azok, akik nem nyernek, de felhagynának a lottózási szokásaikkal?
A Szerencsejáték Zrt 2015 évi jelentésében (még nem elérhető a 2016-os) azt írja, hogy:
A felnőtt lakosság háromnegyede érdeklődik az állami szerencsejátékok iránt, a keresők száma és jövedelme visszahat a játékok iránti keresletre. Becsléseink alapján a felnőtt lakosság átlagos havi költése játékainkra több mint 3000 Ft/fő.
2015-ös árbevételünk rekordösszegű:350,7 milliárd forint
Ezt szörnyűnek találom. 350 milliárd forint amiből néhány tízen érik el azt, hogy olyan gazdagság álljon a házhoz, ami őket csődbe viszi. Mert nem kérdés, hogy akik nyernek a lottón tipikusan olyan pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek, és olyan helyekről jönnek, hogy néhány év alatt elverik a rekord nyereményeket is. Az internet tele van olyan külföldiekkel, és már magyarokkal is, akiknek tönkrement az életük a lottó nyeremény miatt. Magyarországon egy ideje titkos a nyertesek személye de azért ki-ki derül, hogy ki nyerte meg a főnyereményt, pl:
Mit jelent ez a 350 Milliárd forint bevétel a Szerencsejáték Zrt-nek? 2015-ben a fehéren dolgozó magyar emberek SZJA befizetése 1688 Milliárd forint volt (tehát a bruttó fizetésünk 15%-a). Tehát ha visszaosztjuk, akkor a fizetésünk kb 3%-át költjük szerencsejátékra. De ebbe mindenki beletartozik aki SZJA-t fizet. A minimálbéres is, és az is, aki milliókat visz haza. Sokan mondják, hogy nincs miből félrerakni nyugdíjra. Nos úgy tűnik, van miből, mivel aki milliókat visz haza az tipikusan nem lottózik, aki meg minimálbéren van, az nem csak 3, hanem valószínűleg inkább 5-10%-át is elkölti szerencsejátékra. Ezzel az 5-10%-al lehetne spórolni nyugodt nyugdíjas évekre, hogy ne az utcán kössön ki a nyugdíjas és ne legyen a gyermekei terhére.
Tegyük fel, hogy az aki ma lottózik úgy dönt, hogy nem veri el többet a pénzét lottóra, hanem a legegyszerűbb, legstabilabb prémium állampapírba fekteti ezt a pénzt 40 éven keresztül. A prémium állampapír 4%-ot kamatozik most, 3%-os infláció van. Tegyük fel, hogy ez megmarad mind 40 éven keresztül (kis esély van erre). Vajon mennyi pénzt tudna ez a szerencsejátékos összespórolni? 5.8Millió forintot. Mi történik, ha olyan nyugdíjpénztári számlára rakja ezt a (jelenértéken) évi 36.000 forintot ami most is hoz forint alapon 8%-ot? Nem 5.8M, hanem 14.3 millió forintja lesz 40 évnyi megtakarítás után! Ha kivesszük a számításból az inflációt, tehát mindvégig jelenértéken számolunk, és csak az infláció feletti hozammal kalkulálunk, akkor infláció+3% kamat esetén 2.8M-et tud összespórolni, infláció+5% esetén 4.56Millió forintot.
Jöhet a kérdés mire elég ma az a cirka 3-5Millió forint? Nos, amikor valakinek minimál nyugdíjból kell megélnie, akkor nagyon is sokat jelent. Tegyük fel, hogy ez az 5Millió forintot beteszi a nyugdíjas ugyancsak prémium állampapírba, mert már nem akar kockáztatni, jelenleg 4% kamat mellett évi 200.000 Ft-ot kamatozna neki ez az összeg. Ennyivel lenne kisegítve. Meg lenne a 13. és talán még a 14. havi nyugdíja is.
UPDATE: A 24.hu-n jelent meg, hogy 2016-ban még ennél is sokkal többet költöttünk szerencsejátékra. Nem kevesebb mint 420 milliárd forint ment el erre az értelmetlen szorakozásra. Ebből az állam 34,4 milliárdot rakott zsebre. És még ki tudja mennyien, és hány milliárdot. Gondoljunk csak Simicskára a Hung-ister révén. ;(