Startup befektetési útmutató (equity crowdfunding)

A startup kifejezés nagyon trendi mostanában, kezdi az összes vállalkozás startupnak hívni magát, az is aki nem számít annak? A Wikipédia definíciója szerint:

A startup (a magyar jogszabályok szóhasználatában korai fázisú vállalkozás) általában az újonnan alapított, nagy növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozásokat jelenti, amelyek többsége termék- vagy üzleti modell innovációjával foglalkozik. jellemez. Ezek a cégek a nemzetközi piacokon való jelenlétet tűzték ki célul, tehát nem kizárólag a helyi piacra koncentrálnak. A magas növekedési potenciál alapvetően a nemzetközi piacokon értendő a startup vállalkozások esetén, így a nemzetközi skálázhatóság különösen fontos eleme a meghatározásnak.

Azonban az legfontosabb kérdés minden befektetésnél az, hogy hogyan fogok tudni belőle hozamot realizálni, és hogy hogy tudom maximalizálni a megtérülést egy befektetésen?

Korábbi bejegyzésemben a Microsoft-ról megemlítettem, hogy mekkora növekedésen ment keresztül a cég. Akkor azt lehetett kijelenteni, hogy 30 év alatt 32837%-al ment fel a cég árfolyama. Gondoljunk bele, hogy ha csak 1 000 USD-t fektettünk volna 30 éve a Microsoftba. Akkor még igencsak startupnak számított, most 328 000 dollárt érne a befektetésünk. Azt gondolom, hogy nagyon sokan álmodoznak arról, hogy hasonló szerencsében legyen részük. Persze ehhez nagyon nagy kitartás kell, hogy valaki ilyen sokáig ne szálljon ki egy befektetésből. Bill Gates sem véletlen lett a világ leggazdagabb embere.

Persze ki tudhatta előre, hogy a Microsoft ekkora sikert fog aratni, és hogy idáig jut. Hányan tudták megállapítani már a legelején, hogy a Microsoft majd meghódítja a világot, és az emberek nagy része az ő operációs rendszerét fogja használni. Hát kevesen. Szerintem tudományos úton ez nem megállapítható. Sokkal inkább művészet kiválasztani egy sikeres céget, mint tudomány. Ha lenne tudomány rá, akkor mindenki sikeres céget építene, viszont lássuk be, hogy ez paradoxon.

Miért fektetne valaki startup vállalkozásba?

  • Potenciálisan piaci hozamokat jelentősen túlszárnyaló megtérülés miatt
  • Úgy gondolja, hogy ezzel segíti a fejlődést, és hozzá tud tenni, hogy jobb legyen a világ
  • Szeretne über okosnak látszani, ha bejön az egyik befektetése, és hogy ő előre látta
  • Hosszú távon úgy gondolja, hogy jobban megéri, mint jelenlegi részvényekbe fektetni
  • Diverzifikálni szeretne
  • Inspirálódni szeretne
  • Tanulni szeretne

Vannak, akiknek szép hozamot hoz(ott) egy-egy startup befektetés, és egyre több olyan emberről hallani, hogy miután eladta a cégét, angyal befektetői csoportot alakított egy vagy több befektető társával. Vagy esetleg valamilyen nagytőkés céggel/magánbefektetővel együtt. Nem világcégeket preferálnak, főleg nem államkötvényt vásárolnak, hanem startupokat keresnek. Például Ahston Kutcher a Magyar alapítású Bitrise-ba (is) fektetett, meg is osztja, hogy miért fektet startupokba, és hogy mi a startégiája. Vagy Peter Thiel egykori Paypal alapító (Elon Musk-kal együtt), mely már rengeteg startupot finanszírozott.

Mivel az emberek nagy többsége nem rendelkezik olyan céggel, melyet több száz millió/milliárd forintért értékesíthetne ezért más utat kell keresniük.

Nem olyan régen még szigorú szabályok voltak a startup befektetésekre vonatkozólag világ szinten, szerencsére ezek az akadályok mára már megszűntek, és megfelelő számú részesedés alapú közösségi finanszírozási (equity crowdfunding) cég alakult. Szerintem a magyaroknak a leginkább elérhető és érthető a SeedRS és a Crowdcube. Mindkettő az Egyesült királyságban működik, azonban más országok startupjai is elérhetőek rajtuk keresztül.

Startup befektetési stratégia

Szerintem néhány szóban összefoglalható a legjobb stratégia:

Mindig csak annyi pénzt fektess startup cégekbe, melynek elvesztése TÉNYLEG nem fáj, és VÁLLALD a kockázatot. Ha nem jött be az egyik befektetés akkor tanulj belőle, és lépj tovább, ne sirasd.

Az én tanácsom a startup befektetésekben a következők

  • Már létező és lehetőleg múlttal rendelkező cégbe fektess, ne teljesen 0-ról induló csak ötlettel rendelkező cégbe
  • Ne egy-egy cégre koncentrálj, hanem próbálj meg széles portfoliót kialakítani
  • Mindig legyen tartalékod, hogy egy következő startupba is be tudj fektetni
  • Csak olyan cégbe fektess, amiről elhiszed, hogy érted hogyan működik,
  • És esetleg még segíteni is tudod a működését a kapcsolati hálóddal, vagy a tudásoddal

Diverzifikálj

Sosem lehet eleget hangsúlyozni a diverzifikációt. Gondolj bele, hány vállalkozás indul csak Magyarországon havonta (több ezer), hány zár be (több ezer), és hány lesz igazán sikeres, azaz ér el akkora növekedést, hogy akár nemzetközi piacra lépjen. Nem sok. Igaz Magyarország nem a vállalkozói kedvről híres, azokban az országokban, melyek szeretnek vállalkozni ott még rosszabb ez az arány. De akkor mégis hány cégbe fektessünk, és mekkora az a tőke, amivel érdemes már elindulni?

A SeedRS/Crowdcube a minimum befektetést 10 GBP-ben határozza meg, de sokszor egyetlen egy részvény ennél drágább, ott értelemszerűen legalább 1 részvényt szükséges vásárolnunk. Szerintem érdemes legalább 100 céget megcélozni, de még jobb, ha legalább 200 céget célzunk meg. Ha csak 10 GBP-vel számolunk az is 1000-2000 GBP. Szerintem ilyen piciben nem ajánlott elkezdeni, legalább 10 000 GBP-t szánjunk rá, és ez a megtakarításainknak ne haladja meg a 10%-át. Ne szálljunk be minden jött-ment startupba, hanem szelektíven válogassunk. Mire figyeljünk a szelekciónál:

  • Azon cégek melyek már nem az első körös tőkebevonást csinálják sokkal nagyobb esély van rá, hogy továbbra is működőképesek legyenek, mint azok, akik az első körnél tartanak. Azt szokták mondani, hogy amelyik cég már 4 tőkebevonáson túl van, az nagy eséllyel sikerre viszi a vállalkozását. Akik az első körnél tartanak, ott jobb lehet a megtérülés, viszont nagyságrendekkel nagyobb a kockázat.
  • Ha látunk egy nagy befektetőt egy cég mellett, ráadásul nyilvános, hogy ki/mely cég az a nagy befektető, esetleg azt is ki lehet deríteni, hogy mennyire komoly (szakmai/pénzügyi) befektető (hány startupot finanszírozott eddig, és azok mennyire lettek sikeresek)
  • Egy hanyatló iparágat lehet, hogy jobb kerülni (pl. megújuló vs nem megújuló energiaipar)
  • Amennyiben nem tisztázott miből lesz bevétele a cégnek, mi fogja termelni a profitot
  • Mennyire van motiválva a cégvezető/tulajdonos a sikerre, vagy a tőkeemelést a saját fizetésére fordítja
  • Hány hónap túlélésre elegendő a frissen bevont tőke, milyen gyorsan égetik el a pénzt
  • Rendelkezik-e cash-flow tervvel, ha igen mennyire alapos a munka, vagy csak excel-be bedobált számok
  • Van-e valami egyedi az ötletben, vagy csak másolata egy másiknak
  • Milyen a menedzsment, mi a motivációjuk, hogy sikerre vigyék a céget
  • Milyen tapasztalata van a menedzsmentnek, mióta ismerik egymást, és milyen a kapcsolatuk
  • Mi a célja a tőkebevonásnak

Légy türelmes!

Mivel a startup befektetések amúgy sem rövid távra szólnak, ezért fölösleges azon idegeskednünk, hogy 1-2 hónap alatt hogyan alakul egy cég sorsa. Sokszor az eredeti termék nagyban különbözik a végső befutott terméktől. A jó startup mindig képes a változásra, felismeri, hogy mi működik mi nem, és annak megfelelően fejleszti tovább a termékét/szolgáltatását. Ne lepődjünk meg, hogy ha almába fektettünk, de körtét kapunk.

Hogy lehet kiszállni egy startup befektetésből?

Kiszállni sosem egyszerű egy cégből, mivel ahhoz, hogy ki tudj szállni kell találnod valakit, akit érdekel a te tulajdonrészed. Startupoknál kb ezek a lehetőségek vannak:

  • Felvásárlás egy másik cég által (pl. Instagram Facebook által)
  • Tőzsdei bevezetés (IPO)
  • Másik befektetői csoport vásárolja fel

Amennyiben egyik sem történik meg, és privát cégként folytatja hosszú távon a működését akkor is még előfordulhat, hogy van lehetőségünk pénzt csinálni a befektetésünkből:

  • Korábbi befektető szeretné tovább növelni a részesedését/befolyását és keres eladókat
  • Részvény visszavásárlás
  • Osztalék fizetés

Ezek közül a legutóbbi a legkevésbé esélyes, egy növekedésben lévő cég még várhatóan évtizedek múlva sem nagyon fog osztalékot fizetni, ahogy a Microsoft sem nagyon teszi 30 év után.


Én 2016 óta eddig 66 kampányban vettem részt, és nagyon elégedett vagyok az eredményekkel.

Amennyiben további kérdéseid/hozzáfűzni valód merülne fel, bátran kommentlj, vagy írj emailt, hátha másoknak is tudsz segíteni a véleményeddel.

 

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.