Nagyon sok befektetéssel foglalkozó oldalon látom, hogy a befektetők nem szeretnek certifikátokkal kereskedni, főleg nem turbóval, hanem a fizikai részvényt vásárolják meg. Tény, ha valaki részvényeket vásárol, akkor (tipikusan) egy szavazati joggal járó papírt vásárol. Ami nagyon jól hangzik, szavazati jog. De van-e jelentősége a szavazati jognak? Igen van, amennyiben megfelelő számú papírt birtokol az ember, és szeretne beleszólni a vállalat működésébe. De kisrészvényesként van-e értelme szavazati joggal járó részvényt birtokolnia? Alapvetően a válasz itt is igen, még akkor is, ha az ezzel járó jogokat nem gyakorolja, akkor is egy szavazati joggal járó értékpapír többet ér, mint egy anélküli. Nos, a certifikát akárhogy is nézzük nem részvényként működik, így szavazati joggal sem bír a birtoklása. Sokszor lejárathoz kötött, de vannak nyíltvégűek is.
Nem is olyan régen volt az IPO-ja a SNAPchat-nek, ahol szavazati jog nélküli részvényeket bocsájtottak piacra. Ezen felül ami még fontos, hogy egy kézben van a cég jövője, a CEO kezében. A cég jövőjét illetően az, hogy a CEO gyakorolja a jogokat még nem is feltétlen probléma (bár sosem fektetnék olyan cégbe amelyik így működik, mivel a hatalom nagyon megváltoztatja az embereket), de hogy a részvényesek emiatt nem tudnak beleszólni abba, hogy ne vigye csődbe a céget ez a CEO, az már sokkal inkább probléma. Ugyanakkor ha rossz kezekbe kerülnek a részvények, akkor az okozhat gondot, hogy a befeketők nem értenek valójában az adott iparághoz, és olyan döntést kényszerítenek ki a cégnél, amelyek hibásak. Természetesen meg lehet találni a kettő közti egyensúlyt, de a SNAPchatnél ez úgy tűnik nem volt cél. A befektetők az IPO során rohantak SNAP részvényeket vásárolni, majd kitört az eladási pánik, hogy mivel szavazati joggal nem rendelkeznek a részvények, ezért nem kerülhet be indexekbe. Egyesek a facebook storyját látják megismétlődni, szerintem jelen esetben erről szó sincs.
Na de nem is erről akartam írni, hanem arról, hogy én miért certfikátokkal kereskedem. Nagyon egyszerű oka van ennek, az pedig a költségcsökkentés. Mivel certifikátoknál ami összeget befektet az ember az az az összeg amekkorát kockáztatni szándékozik. Ennek következtében nem kell az után is kifizetni a brókernek a jutalékot, amit nem kívánt kockáztatni. Mindehhez társul a tőkeáttétel lehetősége is, a turbó certifikátoknál, amely még tovább csökkenti a tranzakciós költségeket. Viszont ahhoz, hogy ez a tőkeáttétel megvalósulhasson, azért fizetni kell. Certifikátok esetében a rollover-rel fizet az ember ezért a tőkeáttételért. Tehát minél tovább tartja az ember a certifikátot annál kevésbé éri meg. Kérdés, hogy mekkora ez az időtáv. A tapasztalatom szerint ez attól függ, hogy mekkora az alapkamat, mivel az ilyen tőkeáttételes pozíciók finanszírozását is az alapkamathoz szokták igazítani. Sajnos a certifikátoknál ez nem egyértelmű, de érdemes erre kalkulációt végezni.
Halasztott fizetésű tőkeáttételes kereskedésre azért vannak kivételek, pl. a CIB-nél az alapkamat kétszereséért lehetett kötni, eddig. Most megemeleték fix 10%-ra, ami azért brutális költség növelés. 10%-ért ki fog ma tőkeáttételes pozíciót nyitni? Szerintem csak a bolondok.
Na de lássuk a kalkulációt. Nézzük a magyar piacon elérhető EBDAXOETL01 kedvenc certifikátomat. A rolloverekről itt lehet információt szerezni:
https://www.erstemarket.hu/termek/902
Látszódik, hogy hetente van rollover 2017.03.27. kötési ár 8598.8631, 1 héttel korábban 2017.03.20., kötési ár 8594.4012. A kettő közti különbség 4.4619. Tehát a finanszírozás költsége 4.4619/8594.4012 ami 0.05% hetente, azaz 2.7% éves szinten. Még mindig jóval olcsóbb, mint a CIB féle költség, viszont a 0%-os alapkamathoz viszonyítva elég magas. Ezt a költséget kell túlszárnyalnia a DAX indexnek, hogy megérje ilyenbe fektetni. De nézzük, hogy a múltban is így volt-e vagy változott valami az utóbbi időben. Menjünk vissza a legelejére 2013-ba mikor indult ez a certifikát. 2013.11.04. és 2013.11.11. Pontosan 5 euróval nőtt a kötési ár 1 hét alatt a 2017-es 4.46-hoz képest. Itt már 3.35%–os költség jön ki éves szinten. Tehát még ez is egy mozgó költség, amivel kalkulálni kell, viszont sehol sem írnak erről transzparensen. Legalábbis az Erste oldalán nem találtam ilyet.
De nézzünk meg egy másik certifikátot, amely nem a német piacra, hanem a magyarra fókuszál, ugyanúgy nyíltvégű, mondjuk az EBOTPTL08, amely 2011 óta van a piacon. 2011.11.10 kötési ár 2204, 2011.10.17 kötési ár 2208. Ez 4 ft különbség 1 hét alatt. Heti 0.18%, éves 9.44%(!) költséget jelent. Ez már igen jelentős. De nézzük meg azóta mi változott. 2017.03.20 2342, 2017.03.27 2344, ez 2 ft különbség, de ez egy kerekített szám, mivel 2017.02.27. 2017.03.06 közt csak 1 ft volt a különbség, tehát valahol 1 és 2ft közt lehet a heti növekmény. Tehát a kamat valahol 2.22% és 4.44% közt van valahol. Az alapkamat 2011-ben 6% volt, ehhez képest a költség 9.44% volt, 2017-ben 0.9% a költség valahol 3% környékén. Mondhatni a kamatfelár olyan 3% környékén mozoghat ami nem kevés, de annyira nem is érzem vészesnek.
Felmerül a kérdés, hogy érdemes volt-e 2013-ban ilyen certifikátba fektetni és tartani most már lassan 4 éve? Nézzük meg. Az erste oldalán 2013.12.13-ig tudunk visszamenni az EBDAXOETL01 árfolyamában, akkor 3693 volt az árfolyam, 2017.03.24-én 10800. Ez 292%, tehát majdnem megháromszorozta az árfolyamát. Nézzük meg a DAX-ot. 9000 EUR környéként volt a kezdeti dátumon, a végső dátumon pedig 12000. (Érdekes, hogy ilyen lélektani szinten volt mindkét időpontban, de ez csak a véletlen műve.) Ez azt jelenti, hogy kb 33.33%-ot (1/3-al) növekedett az árfolyama. A különbség majdnem 10X-es! Úgy gondolom ez nagyon nem mindegy. Ehhez annyi kellett, hogy megfelelően távoli kötési árú certifikátot kellett választani, és nyíltvégűt. Az elmúlt 4 év során mondjuk a befektetőknek lehetett többször is őszülős időszaka mert többször is megközelítette a korlát árat az árfolyam, de végül szerencsére sosem érte el.
Viszont fontos lehet, hogy mi lesz azzal a tőkerésszel amit nem kellett befektetnem, mivel csak a kockázati részt fektettem be. Itt két lehetőség közül szoktam választani. Vagy veszek belőle olyan állampapírt ami kb pont kitermeli ezt a költséget, vagy másik certifikáttal másik termékbe szállok be. A NYESZ számlámon az előbbit, a megtakarítási számlámon utóbbit követem.
A fenti írásommal senkit sem szeretnék tőkeáttételes pozíciók nyitására ösztökélni, mivel a tőzsde is kockázatos befektetésnek számít a tőkeáttételes kereskedés extrém kockázatosnak, ezért csak annak ajánlom, aki tudja mibe fog bele.